utcaképek

Az elején minden szöveghez akartam képet társítani. Most, hogy nem sikerült, igyekszem pótolni a vizuál részt, minimál kommentárral.

porto alegrében állítólag minden lakosra jut több mint egy fa fejenként, a parkokat nem számítva

nem csak sok a fa, de ilyen szép nagyok, mindig várom, hogy tarzan megérkezzen valamelyik indán, de még várat magára

top reklám, sok ember kiabál az utcán ezzel a táblával (fullaudiovizuál): aranyat és hajat veszek, piercing, tetoválás - ezt gondolom adják (cserébe)

ez a két típus váltakozik a városban, a koloniális (lehet, hogy ez a szó magyarul nem létezik) egy-két emeletes házak megbújva a tizen-huszonemeletesek közt. meg a híres óriáspálmák. ez egyébként a városháza, a piac mellett közvetlenül

brazíliaváros állítólag teljesen tudatosan lett úgy kialakítva, hogy az ember semminek érezze magát, elhanyagolható részletnek a világban a monumentális épületek közt. porto alegréből sem hiányzik ez a hatás

itt a biztonsági őrnek pódiuma van

akinek nincs lova, ilyen kocsival gyűjti az újrahasznosítandót (vagy bevásárlókocsival). itt a bácsi egy koncertet hallgat éppen, háttérben a mercado público, a központi piac

ez egy templom. nagyon sok ilyen garázsszerű van, főleg a külvárosban. közben érdemes figyelmet szentelni a vezetékhálózatnak is

indián árusok a piacon. ők jól beszéltek portugálul, de sokan csak a saját nyelvüket beszélik (állítólag). a felnőttek általában árulnak az utcán (ez itt éppen legális, de általában nem ez a helyzet), vagy a gyerekek kéregetnek.

erről és a hasonlókról még úgyis kell külön írni. addig ízelítőnek

guaíba folyó/tó (felváltva használják a megnevezést) este.
itt valahogy szélesebb a horizont.