pampák forradalmi népe

(ezzel már tartozom rég)

Itt, Brazília legdélibb részén, Rio Grande do Sul régióban élnek a gauchok (gaúsó). Bőrszíntől függetlenül tartoznak ide emberek, az önbevallást tekintve az egyik, magát egy favellából jó állásba felküzdő fekete ismerősömtől kezdve a német nevű anyukámig mondja magát gauchonak büszkén bárki itteni. A prototípus a cowboyszerű, nyáját, csordáját egyedül terelő lovas, bőrcsizmában, pochóban, otthon várja, ha várja a nő, akinek a tradicionális viselete a váratlan utazás - farm ahol élünk szocializációs tényezők által kijelölt tengelyen mozog.

népviselet akcióban az első gaucho kulturális centrumban (ctg 35)

A gauchók saját bevallásuk szerint vendégszerető, nyílt szívű, munkaszerető emberek (itt mindig hozzáteszik, hogy ezt a területet ugye portugálok, németek, olaszok és azori szigetekiek gyarmatosították, ahol más a munkakultúra), szemben mondjuk az észak-brazilokkal (a jobbindulatúak itt hozzáteszik, hogy az ottani klíma azért nem segíti a protestáns etika megvalósítását, iszonyú meleg van, nyilván senki nem motivált a munkára). A karakterjegyek egyike a veszekedés is, a piacon egy tábla hirdette legutóbb, hogy amíg valaki veszekszik, addig biztosan életben van.
A chimarrão és a húsevés a kultúra integráns részei, ahogy a forradalmi tudat is. A gauchók büszkék rá, hogy háborúztak Brazília ellen. A végkimenetelről eltérőek az interpretációk - a gauchók szerint nyertek, mások szerint nem, mindenesetre ugyan nem szakadtak el Brazíliától, de az erős önérzet megmaradt, minden évben megemlékeznek a függetlenségi háborúról, ami Brazília függetlenségének napja után van két héttel. Egészen szívet melengető a petőfiszavaláshoz szokott lelkemnek, hogy itt nem fordulnak nosztalgikusan a múltba a megemlékezésnél, nem játsszák újra a történteket, ehelyett mindig aktuális történéseket dolgoznak fel. A dráma csoporttal készülünk a függetlenség napjára, a mini előadásban szerepelnek vandálok, orvosok, tanárok, van utalás az aktuális társadalmi problémákra és a demonstráció hullámra is, ami a gauchók szerint szintén a régióból, konkrétan Porto Alegréből indult ki, innen terjedt tovább a többi városra. 

chimarrão (mate) az irodában. a favellától a az iskoláig, az étteremtől az utcáig mindenhol mindenki issza, hétvégenként meleg vizes termosszal és ilyen pohárral ülnek ki az emberek a zöldbe, a házunkhoz közeli parkban van meleg víz automata is