2013. okt. 16.

kezdetek (sorozat második rész)

2. rész. (szappanopera folytatása)
A reptéren a fogadószervezet képviselője várt, a családdal csak órákkal később találkoztam (kirándultak, aztán még meglátogattak egy ismerőst...), akkor is csak az anyukával, a gyerek már aludt, a babysitter is, a pasi nem volt otthon, vagy nem mutatkozott, csak következő nap este láttam. Az első héten elmentek mediációra az anyuka pszichológusához, ahol a téma a maradásom/menésem volt (ugye milyen kifinomult itt a kapcsolatkezelési technika, figyeljük csak meg később a változást). A beszélgetés során kiderült, hogy 1. az anyuka nagyon szeretné, ha a saját vágyai teljesülnének, ami ebben az esetben egy külföldi (ezesetben jómagam) befogadása (már csinált ilyet, nagyon megszerette a lányt, stb.), az apuka meg nagyon szeretné megtartani azt a kevés időt, amit kettesben töltenek, ami minden második hétvége, mikor a gyerek az apjánál van, a babysitter meg a saját otthonában (házon kívül tehát). A mediáció szerdán este történt, utána az anyuka elmondta, hogy a kompromisszumos megoldás tehát ez: maradhatok, de minden második hétvégén le kéne/kell lépni, pénteken vagy szombat reggel és csak vasárnap visszaérkezni. Ja, és a következő hétvége pont egy második hétvégének számít, persze ha nem tudom megoldani, úgyis jó, persze érthető volt, hogy nem annyira jó (a brazilok nagyon udvariasak, nem feltétlenül mondják, hogy menj el, mégha ezt is szeretnék, de itt elég egyértelmű volt). Nagyon rugalmas vagyok (bizonyos tesztek szerint a bizonytalanságtűrésem kiváló), meg ugye interkulturálisan képzett, de azért nem volt a legegyszerűbb feladat elintézni egy idegen országban - ahol négy ott töltött nap után még nem nagyon voltak kapcsolataim - hogy valaki elszállásoljon két napra, de végül sikerült. Még jól is jöttem az adott dán önkéntes lány utolsó Brazíliában töltött hétvégéjén, segítettem elbúcsúzni a fogadócsaládjától, akikkel nem beszélt közös nyelvet. Úgy tűnt, minden rendben, leszámítva a szorongásomat, ami az első lelkesedést követte (majd akkor utazom minden második hétvégén!). Aztán beindult az igazi brazil sorozat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése